Könnyek ezrei csordulnak arcomon
Érted hullnak, mert hiányzol nagyon
Most nem vagy itt, de érzem, hogy szeretnél
Nevetnél rajtam, hogy sírok egy bolondért
Egy bolondért ki el se köszönt,
mert azt ígérte, hogy még visszajön...
Talán még köztünk jár most is és figyel,
mosolyogva minket kémlel.
Vajon meddig lesz itt, és még hová megy?
Talán ezt soha se tudjuk meg.
Hiányzik, és hiányozni fog mindig,
nincs még egy olyan ember ki minket úgy felvidít.
Talán még találkozunk egyszer vele, s veled maradhatunk örökre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése